A MÁSODIK AGYAD: A MIKROBIOM
Melyik az a szervünk, amely csak 200 grammot nyom, de eldönti, hogy hízunk-e, depressziósak leszünk-e, vagy netán táplálékallergiások?
Az emberi mikrobiom csupán pár éve tekintendő szervnek, és működésében még sok a fel nem fedezett terület. Az azonban bizonyossá vált, hogy számtalan funkció felelőse, ezért a modern táplálkozástudomány és a molekuláris genetika egyik legfőbb kutatási területe.
EGYEDI, MINT AZ UJJLENYOMAT
A mikrobiom a bennünk és rajtunk élő mikrobák, gombák, baktériumok összessége, egy bonyolult ökológiai rendszer, melynek tagjai velünk élnek, táplálnak, védenek- és néha kihasználnak minket.
Minden ember mikrobiomja ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomat. Alapjaiban befolyásolja a többi szerv egészségét, valamint a mentális állapotokat: nemrégiben kezdték a második agynak is nevezni. Nagy része az emésztőszerveinkben található: a gyomorban, a vékony-és a vastagbélben.
Az köztudott, hogy az emberi szervezet immunrendszere nagyrészt itt található- a mikrobiom ennek is szerves részét képezi. A mikrobiom kényes egyensúlyának felborulása betegségekhez vezet: itt alakul ki, hogy a szervezetünk immunválasza egészséges lesz-e egy adott ingerre, vagy autoimmun folyamat alakul ki. A manapság minden ötödik embert érintő táplálékallergiák- gluténérzékenység, laktózintolerancia, fruktózfelszívódási zavar, stb- mögött bizonyíthatóan a mikrobiom egyensúlyának eltolódása áll. Az autoimmun folyamatok elindulása után megnövekedik a szívinfarktus, a rák, a diabétesz, és a neurológiai betegségek, mint pl. az Alzheimer - vagy Parkinson-kór előfordulása.
MIVEL SEGÍTHETÜNK, ÉS MIVEL ÁRTUNK A MIKROBIOMNAK? A cikk folytatásáért kattints >> IDE.
Szerző: Huszár Zsuzsanna Étrendező
Fotó: Roger Harris/Science Photo Library/Getty Images