GYERE(K) A KONYHÁBA!

GYERE(K) A KONYHÁBA!

A konyhában és étkezőben nyüzsgő élet zajlik. Hétköznap este, hétvégi ebédnél, házibuliban, ünnepi vendégségben sokszor itt tartjuk a nagy beszélgetéseket, hiába várnak a lakás többi pontján kényelmes fotelek, puha szőnyegek...

Nem meglepő, hiszen a főzés és evés sokkal többről szól, mint csupán éhségünk csillapításáról. A szeretet, gondoskodás kifejezésének egyik formája, jólesik kigondolni, készíteni, adni valamit. Amikor a receptek generációról-generációra szállnak, nemcsak a titkos hozzávalókat, de családunk hagyományait, a kultúránk egy szeletét is megosztjuk a gyerekekkel. 

A konyhai eszközöket viszont már nem adjuk a kezükbe olyan szívesen, mert félünk, hogy megvágják, megszúrják magukat, vagy eltörnek, kiborítanak valamit. Ez bizony megesik... De ha gyakorlatban nem, hát hogy' máshogy tanulhatnák meg a fortélyokat?

Könnyen lehet Biztos, hogy lassabban haladnak és nagyobb koszt csinálnak, mint a felnőttek, akik már tapasztaltak a konyhában. Mégis, érdemes bevonni a gyerekeket az ételkészítésbe, mert: 

1. FEJLESZTŐ GASZTROJÁTÉK

A precizitást kívánó feladatok (pl. díszítés, válogatás) remekül fejlesztik a finommotoros mozgást. Sütés-főzés közben észrevétlenül gyakorolják a gyerekek a matekot is. Mértékváltás, arányok, szabályos geometriai formák, összeadás, kivonás, szorzás, osztás: ez mind szerepet kap pl. aprósütemények vagy egy torta készítésekor. 
És ha már iskolai tantárgyak: a környezetismeret is előkerül, mikor megbeszéljük, hogy hogyan teremnek a zöldségek, vagy miből készül a túró. 

2. SIKERÉLMÉNY

Ha fokozatosan haladunk a konyhai rejtelmekben, mindig elérhet valamilyen sikert a kis kukta. Nem baj, ha dülöngél a pogácsa, vagy félrecsúszott a linzer. A lényeg, hogy azt érzi: önállóan, szabadon alkot, hatékony, ügyes(k)edik, lehetőséget kap és bíznak benne. Néhány folyamatnál kifejezetten átadhatjuk a kontrollt, hadd tapasztalja meg, hogy ő is dönthet, irányíthat.

3. ÍZLÉSFORMÁLÁS

Ha a gyerek aktívan résztvesz valaminek az elkészítésében, szívesebben is kóstolja meg - hiszen látta, követte a folyamatot az alapanyagoktól a gőzölgő finomságig. Nem csak úgy "a semmiből" tette elé valaki az ételt, hogy egye meg. Ha bevonjuk a feladatokba, azt is megfigyelheti, milyen sok munka van egy ebéd mögött, a bevásárlástól a főzésen és terítésen át az utolsó edény elmosogatásáig. Ezzel a hála jóleső érzését is elindítjuk benne. Ha természetessé válik a gyerek számára, hogy az ételek (néhány zsúfolt, vagy éppen lustálkodós, pizzarendelős nap kivételével) otthon készülnek, kamasz-és felnőttkorában is ezt az egészségesebb és olcsóbb utat fogja választani. 


Szerző: Czecz Fruzsina, tanácsadó szakpszichológus

Fotó: Pixabay

Vissza